A MaNcs Minimum 11-es! beszélgetései után nem szoktam úgy érezni, hogy fel kellene vágni az ereimet, mert Vári György kellően önironikus, ugyanakkor vendégével tiszteletteljes, mégis kritikus, közérthetően bölcs, de (udvaroljon Várinak a fene, megtorlásul majd Turi Tímea testiségről szóló verseivel fogom ugratni az Ex Sympóból, megint :) Závada Péter mindig meghökkentő kitárulkozása sem lehetett az oka elkenődésemnek. (Akkor csak is az Ernst Múzeum jöhet szóba, ahol hiába kerestem Lábass Endrét, mert csak csütörtökön fognak vele ott diskurálni.) Vagy mert a tévében mutatták, meghalt az Isten.



Gyanús ez a Závada fiú. Akárhányszor figyelem könyvbemutatóit, meglepően sebezhetőnek tűnik, ami tisztességtelen húzás, mert elveszi a kedvet, hogy paraszt dolgokat kérdezzen vad idegenként valaki (teszem azt: én). De ez biztos kiadói sugallat. Vagy találékonyság. Ne adj 'sten: őszinteség. Persze, költői imidzsnek akkor hiszek, ha már tankönyvbe került halhatatlanná halva magát. (Vagyis akkor sem, mióta találkoztam PDL-lel.) Mondjuk, a Toldi moziban lazán röhögcséltek a kötetbe került szövegeket gondozó (szerkesztő) Simon Mágussal, de ott más volt a szitu(?), a kétszáz férőhelyes, durván megtelt teremben nyilván 170-180 ismerőse volt, hiphopszter-rapper társaság és ábrándos pillantású rajongólyánykák, meg még 40-50 érdeklődő.



Az Írók Boltjában ugyan nem voltak ennyien, de korrektül megtelt a galéria, főként az ábrándospillantásúrajongólyánykák kategóriájába tartozókkal. Nem lepődtem, hiszen az Irodalmi Jelen könyvheti szépségversenyen is előkelő helyet ért el Újonc. Szomorú szamuráj, már Kozsónak is bejött. Titka van, fájdalmas gyerekkori. És a versekben szine kérkedik vele a lírai alany. Azért egyszer csak tesztelem majd markánsabban, milyen közönséges kérdésre feleli végre azt, hogy erről nem beszél, mert kurvára semmi köze hozzá senkinek a barátain kívül. Bár a PIM Bp. Transzfer fesztiválján éppen azt mondta, hogy a költőnek kellemetlen helyzetbe kell hoznia magát, olyan kérdéseket feltenni magának, melyekre csak versben tud válaszolni, társaságban viszont nem szívesen. A hatásvadászaton és a szöveg tétjén kívül ennyiben különbözne a dalszöveg- és versírás. Ah, az emlékezet jelei mindig valami hiányt fednek el, mondhatnók, de hát lófaszt.


A Narancs sikerlistája kicsit komolyabb módon áll össze, de ott is elég, ha 4-5 irodalomkritikusnak nagyon tetszik egy könyv, s máris dobogós lesz, míg akinek más tetszik, mást pontoz, mondta el Vári, aki maga annyiban minősítette az Ahol megszakad kötetet, hogy "nagyon rendben van". Igaz, most nem hozta a formáját, betegnek tűnt. Nem a tüsszögése-orrfújása miatt, hanem mert a leghosszabb mondata alig volt 3-4 perces. Ez meglehetősen szokatlan Váritól. De így tobzódhatott a közönség a felvetéseivel. Szerencsétlen költő az egyik kérdésnek álcázott hosszas monológ után próbált reagálni, de csak az idős úr kiegészítő magyarázata után értette meg, hogy kb. az élet értelméről faggatják.



Megválaszolódott, hogy miért került sor a javított kiadás megjelentetésére, s kiadói közlés nyomán képet kaphattunk a nagyon jól fogyó verseskötet eladási adatairól is.





Drámatervek, fordítósdi, mi leszek, hogy nagy lettem. Slam poetry VS. poétika, előadóművészet és hatás/vadászat.





Dunajcsik Mátyás (úgyis mint a Závada-könyvet is megjelentető Libri Kiadó irodalmi főszerkesztője) röhög ismerősével azon, hogy Havas Henrik "majdnem orgazmikus állapotba került" a Balbec Beach című kötetétől, s féltette kicsit a popóját, nehogy Havas "tanár úr" még jobban elragadtassa magát :)



S jöhetett a dedikálás, meg a locsi és fecsi, drámázás és alkotáslélektan.










"Nyomjad, sittes!"


Miket le nem írnak az Új Könyvpiacban egyes szerzőkről?! No, persze, "betonházak között nem várnak csodák", ahogy az újraKöltő is megmondta a frankót.



"Halál, hol a te fullánkod?" ... et resurrexit tertia die.


Vári szinte szabadkozott, hogy arra kéri az artistát, olvasson fel verseiből. A már költőnek számító számító költő pedig éppen azt választotta ki, amelyik a kötetben talán egyedül úgy kemény (de dekadensen filozofikus, ööö, vagy más idegen szót akartam ideírni?), hogy mégis könnyen érthető (Valami fényes). Persze, hogy nem az Ahol megszakad kötet zömét adó, jól hangzó hangulatversekből hallhattunk. Hiszen azok annyira well made-ek, hogy a gyanútlan hallgató azt hihetné, ilyen semmiségeket nagyon egyszerű írni. Látni kell őket, hogy a forma és a mögötte lévő munka tiszteletet ébresszen a csengő-bongó költemények szerzője eránt. Látni kell! Vedd meg te is, különben lelőjük a kutyádat, crusty!



Április, május stb. be távol!


/Poszt szkript: Francnak nem blogol senki a Praen?! Szokásos módon csak akkor tervez(t)em közönségessé tenni e bejegyzést, mikor már nem látszik a nyitóoldalon, erre két nap alatt egyetlen metalista cucc került csak fel. Ennyire nyaralna mindenki? VOLT rulz? Persze, így írhatnék is hozzá még, de minek? Nincs értelme semminek. Ahogy az Író írta: "Mindenhol jó, de legjobb meghalni."/